A politikai összecsapásoktól a bandaháborúkig, jelentős konfliktusok alakultak ki az illegális migráció nyomán a kontinens párhuzamos társadalmaiban.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, múlt héten Stuttgartban egy mintegy 200 férfiból álló csoport botokkal és kövekkel támadt a rendőrökre. Az összecsapásokban 32-en sebesültek meg, köztük 26 rendőr, többen súlyosan. Nem ez volt az első eset, hogy eritreaiak balhéztak Németországban. Gieseen városában
idén is tömegverekedésbe torkollott egy eritreaiaknak szervezett fesztivál júliusban.
A zavargásban résztvevők először csak a forgalmat blokkolták, majd az kiérkező rendőrökre támadtak, és a járókelőkre támadtak.
Néhány héttel később Svédországban egy másik zavargásra is sor került egy stockholmi eritreai kulturális fesztiválon, ahol a becslések szerint mintegy 1000 eritreai verekedett össze, és legalább 50 ember megsérült. A svéd rendőrség később több mint személyt tartóztatott le. A norvégiai Bergen városában is kövekkel dobálták a rendőröket szeptember első hétvégéjén, amikor
a jelenlegi eritreai rezsim támogatói és a kormány ellenzői összecsaptak.
Az eritreai zavargások hátterében az afrikai országban dúló polgárháború áll, az összecsapások legtöbbször a kormány támogatói, valamint az ellenzékeik között robbannak ki.
A politikai csoportok mellett az alvilági összecsapások is egyre jellemzőbbek Németországban, a nyár folyamán több városban jelentős
összecsapás is volt a különböző közel-keleti – legtöbb esetben szír és libanoni – bűnbandák között.
A bűnbandák összecsapásaiban általában több százan vettek részt, és machetékkel, baseballütőkkel, vasrudakkal támadtak egymásra.
Idén az eddigi legsúlyosabb erőszakhullám ugyanakkor Franciaországon söpört végig, miután júniusban a rendőrség lelőtt egy büntetett előéletű migrációs hátterű fiatalt, lángba borultak a francia külvárosok, és
több mint egy héten át tartó zavargások forgatták fel az országot.
A francia zavargások ráadásul átterjedtek Belgiumra és Svájcra is. Lausanne városában, például több mint száz fiatal fosztogatott. A résztvevők között volt többek között bosnyák, szomáliai is. Belgiumban Brüsszel és Liége volt a zavargások központja, ezekben a városokban is több tucat férfit tartóztattak le a rendbontásokkal kapcsolatban.
A nyár Svédországban és Dániában sem telt nyugodtan, miután több alkalommal is Koránt égettek iszlámellenes aktivisták. Erre az országban élő
muzulmán bevándorlók erőszakos zavargásokkal válaszoltak,
amelyek során rátámadtak a rendőrökre. A Korán-égetések következtében egyébként komoly diplomáciai konfliktus is kialakult az északi országok, valamint a muzulmán világ között.
Eközben nem nyugodnak a kedélyek az illegális bevándorlás frontterületein sem, idén is több migránslázadás robbant ki Lampedusa szigetén,
ahol a migránsok száma már meghaladja a helyi lakosságét.
A bevándorlók legtöbbször amiatt lázonganak, mert elégedetlenek a körülményekkel. Filippo Magino, a sziget polgármestere szerint a Lampedusa képtelen kezelni a helyzetet.
***
Nyitókép: Jason Tschepljakow / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Egy 12 éves kislányt a rendőrség elhajtott, amikor feljelentést akart tenni a nemi erőszak miatt – majd újra elkapták, elrabolták és megerőszakolták.
Jelzésértékű lépést tett Tusk kormánya.
„A gazdasági semlegesség stratégiája is működik, sőt igazából egyedül az működik, hogyha végignézünk a világon” – mondta Szijjártó Péter.
Hollandia, Dánia és Spanyolország is kapva kapott az alkalmon
A világ nem az, aminek gondolod: van a valóságnak egy dimenziója, amit a modernitás tagad, mégis ott van – vallja Rod Dreher. Az amerikai konzervatív véleményvezérrel politikáról, kereszténységről és a korszellemről beszélgettünk.
A rakétával lövöldöző arab influenszert is letartóztatták.
„Nem harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni.”
Donald Trump beiktatásához közeledve már Zelenszkij is tárgyalna a fegyverszünetről, de feltételekkel. Az ukrán elnök NATO-tagságot szeretne, de erről Trump hallani sem akar.
